TÜKRÖM - TÜKRÖM
Tudok táncolni!
-ujjongott a Hold, mikor
a vízre nézett
Tímár György
A 2020-as év tavaszán a szangha egy apró, de annál lelkesebb csoportja úgy határozott, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a haiku csodálatos műfaját. Két hetente találkoztunk és örömteli perceket töltöttünk együtt. Olyan meghitt légkör alakult ki közöttünk, hogy észre sem vettük, a pandémia arra kényszerített minket, hogy ne személyesen, hanem Zoom-on találkozzunk.
E találkozók eredményeképpen 2020 szeptemberében elindult a "heti haiku" sorozat a honlapunkon és a facebook oldalunkon. Több mint hetven vers és kép jelent meg, de mi magunk több százat olvastunk és még ennél is több képet néztünk át a felkészülések során.
Mivel az életben csak a változás állandó, lassan mi is elkezdtünk azzal a gondolattal foglalkozni, hogy valami másba kezdünk. Emiatt a haiku kör 2022 februárban befejezte működését.
Egy szanghatárs gondolatai a haiku körről:
Mit jelent nekem a haiku-kör?
Úgy egy évtizede ismertem meg a haiku műfaját: egy nagyon intenzív életszakaszomban, mondhatnám, módosult tudatállapotomban találtam rá, először magyar művelőjére. Azután a szanghában, lelassulva és elmélyedésre vágyva jutottam el társaimmal együtt az eredeti forráshoz, a japán klasszikushoz. Mostanra pedig már kialakult szanghabeli társaimmal a kéthetente tartott rendszeres együttlétünk szinte rituális formája: párperces meditációt követően a valamelyikünk által hozott haikut fölolvassuk, ízlelgetjük, asszociációink segítségével megnyitjuk, kibontjuk, majd megfelelő képeket válogatva hozzá teljes élménnyé kerekítjük a verset. Van úgy, hogy nem kerekítjük, hanem éppenhogy továbbgondolásra kínáljuk a társított képek révén. A másfél óra számomra különleges élmény, ünnepélyes együttlét társaimmal, a verssel és saját belső világommal. Olyan is, mint egy pihentető, megtisztító fürdő a munkanapok forgatagában. Az is gazdagító élmény, ahogyan a haiku-körünk tagjai megnyílnak a versek előtt, föltárul érzékeny, érinthető oldaluk, hiszen "A haiku kettőt tesz költővé – amint a szerelem kettőt, szeretővé." (Fodor Ákos)
TÜKRÖM - TÜKRÖM
Tudok táncolni!
-ujjongott a Hold, mikor
a vízre nézett
Tímár György
AZ IGAZI GAZDAGSÁG
Nekem nem kell, hogy
enyém legyen: legyen – és
kapjak belőle.
Fodor Ákos (1945–2015)
Egy piros alma
az asztalon előttem
meg egy zöld alma
Maszaoka Siki (1867-1902)
Széttárt karokkal
hátam a szélnek vetem
hópehelyélmény
M.P. /3sor.hu: Tél érzetek 1.
Magasztos Buddha
magasztos orrhegyéről
jégcsap csüng alá.
Kobajasi Issza (1763-1828)
(ford.: Terebess Gábor)
mit kívánhatnék?
bőség-batyud teljék meg
holddal virággal
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Terebess Gábor)
Kinn csípős fagy van.
Benn gőzölgő fürdőt vesz
a teafilter.
Polnai Zsolt
„A bortól esze
bomlik, a hatalomtól
a lelke részeg.”
Jánky Béla
(Kép: Gustave Doré)
mécslángot hajlít
novemberi esteken
az emlékezet
Schmidt Lívia
Esős hajnalon
megannyi csillag dereng
bokrok levelén.
Verseghi Anna
(Kép: Tóth Erzsébet)
Ősz van. - Öregszem?
Szemem elől a madár
fellegbe búvik.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
kék és zöld fakul –
didergő katángokra
borul a magány
Schmidt Lívia
a hegy ködbe vész
kendőbe burkolt létem
vizes alkonya
Nováky Rita
fázós reggelek
őszi pára gomolyog
méh szárnyán gyémánt
Nováky Rita
ólomszürke ég
adja a vásznat a fák
lombvöröséhez
Török Attila
Ősz van. Hajamban
találtam néhány sort a
kezdődő télből
Móczár Csaba
dióhéj nyílik
a dió zuhanni kezd
koppan a földön
Komáromi János
Léptek visszhangja
lépdel visszafelé az
úton. Ősz. Este.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Kertben a nagy fa,
falon-kívül a fürjek
hirdetik: ősz van.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Rozsdás ősz, mord szél…
– de nézd csak a gesztenyét:
most is méregzöld!
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
EPIKTÉTOSZ-VISSZHANG
Sose mondd azt: "el-
veszítettem", semmiről;
mondd: "visszaadtam".
Fodor Ákos (1945-2015)
E legyezőbe
Hegynek Szelét rejtettem
s hoztam el neked.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Virradat
A félhomályban
csalogány-dal festi az
eget vörösre.
Antal Barnabás
a legfájóbb pont
az volt, mit a mondatunk
végére tettél
Imre János
Megismersz-e majd
a túlsó parton, maszkok
nélkül, fehéren?
Acsádi Rozália
önmagam vagyok
az összes tulajdonom –
ennyit veszthetek
Imre János
Kérlek, ne csapj le! –
Kezekként teszi össze
lábait a légy
Kobajasi Issza (1763–1828)
(ford.: Greguss Sándor)
ÉLET FÁJA
Fának sajátja,
hogy tarthat, törhet ága.
Te csak bízz és mássz
Imre János
Nedves levélcsúcs.
Hirtelen végeszakadt,
tűnt nyári zápor.
Kobajasi Issza (1763–1828)
(ford.: Greguss Sándor)
Nyári köntösöm
hártya-finom s könnyű, mint
kabóca szárnya.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Más talán lehetsz,
mint a többség, de több mint
más, az semmiképp
Imre János
Mesterem árva
kunyhóját s emlék-csöndjét
harkály se rontja
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Rózsa mélyéből
távozó méh szárnya is,
szíve is nehéz.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Ha kiürült majd
rizspálinkás edénykénk:
virágváza lesz.
(Macuo Basó [1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Ösvény hajlatán
vadrózsaillat szólít:
„vándor, megpihenj".
Josza Buszon (1716-1784)
(ford.: Greguss Sándor)
Kicsi Fecskék! ha
van rá mód: ne szórjatok
sarat csészémbe!
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Nézd: szilva-virág!
Friss zöldség: ízleld! Örülj:
kitavaszodott!
(Macuo Basó [1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
lassan nyíló zöld
szemekkel, mocorog már:
ébred a tavasz
Imre János
Zápor kergetett.
Alighogy hazaértem,
nyomban el is állt.
Juinen
(ford.: Rácz István)
Hogyan adhatnék
választ, mikor a kérdést
is csak keresem?
Fodor Ákos (1945-2015)
Ikkjú, a tested
nem a tiéd, én mondom,
kölcsönkaptad ezt.
Ikkjú (1394-1481)
becsukott szemmel
többet látsz magadból mint
tükrödet nézve
Imre János
elhalkult a zaj...
rendet tett bennem a csend:
meghallottalak...
Imre János
Zöld és sárguló
szőnyeg - kövekre hajol
egy bordó bokor.
Ábrisné Szunyogh Zsuzsa
Virágban-álló
fát nézve is Buddha az,
kivel társalogsz.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Ködös reggel. Az
alvó hídon át csak egy
kiskutya kocog.
Josza Buszon (1716-1784)
(ford.: Buda Ferenc)
spirituális
köd borítja a tájat
most itt örökre
Haiku csoport (2021)
Szentélyben háltam.
Tisztább szívet, szebb arcot
Tükröz most a Hold.
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Fehér kócsagok,
hószárnyatok híd legyen
két havas part közt.
(Macuo Basó [1644-1694)
(ford.: Buda Ferenc)
Aggastyán csoszog
friss hóban, vulkánléptű.
Szeretek élni.
Babics Imre (1961-)
(Kép: Karim Bouchetata/Geoff Robinson)
Kapaszkodókat
gyártunk s mire eszmélünk:
kész is a ketrec.
Fodor Ákos (1945-2015)
Fotó: Magdalena Abakanowicz (1930-2017)
Hólepte hegyek,
büszke, érinthetetlen
csúcs, fehér magány.
Maszaoka Siki (1867-1902)
(ford.: Greguss Sándor)
Ady Endre: Szeretném ha szeretnének (Latinovits Zoltán)):
https://youtu.be/rC74aFQ0pUw
Egyik sem vagyok.
Sem üllő, se kalapács.
- Talán: a csengés.
Fodor Ákos
Keze tele van
kagylókkal – nézd, mily szépek!
hívja barátját.
Maszaoka Siki (1867-1902)
(ford.: Horváth Ödön)
Ó, csodálatos!
Magányos fenyő a sziget
meredek ormán!
Maszaoka Siki (1867-1902)
(ford.: Greguss Sándor)
Havat seperve
söprűt, havat feledek,
- nincs, csak a seprés
Macuo Basó [1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
(Kép: Haranghy Jenő)
Két összetapadt
falevél között a csend:
a világ csendje
Babics Imre
Melegebb háló-
ruhát öltök! (azt hallom:
másutt havazik ... )
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Míg te tüzet raksz,
én gömbölygetek neked
egy nagy hólabdát!
Macuo Basó (1644-1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Csak harmatcsepp a világ,
csak harmatcsepp,
és mégis, mégis...
Kobajasi Issza (1763–1828)
(ford.: Fodor Ákos)
Sólyom suhant át
a szirtfok fölött: vele-
szárnyalt a szívem!
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
szél nem fodrozza
megállítja az idő
tavam víztükrét
Nováky Rita
Ne hidd, hogy nem volt
ittléted becses: őszi
imám érted szól.
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Fájdalmasan szép
az őszi vihartól le-
taglózott virág.
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Vak éjben ezer-
éves cédrus s a vihar
kél nászi táncra!
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Szegfűnyarunknak
heve, illata: oda.
- Krizantémévszak.
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Milyen lehet a
pók hangja s miről szólna
az őszi szélben?
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Lombját hullatja
a fa, hangját a harang
- úrra, vendégre.
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
Életem könnyű,
mint egyetlen vagyonom:
tökhéj-tálacskám.
Macuó Basó (1644–1694)
(ford.: Fodor Ákos)
hajnalkavirág
sután festve is maga
a mulandóság
Macuó Basó (1644–1694)
(ford. Terebess Gábor)
Forrás: https://terebess.hu/haiku/document/Matsuo%20Basho%20hu.pdf
(Kép: https://www.panteek.com/ )