Thich Nhat Hanh a buddhizmus legmélyebb tanításait közérthető formában fogalmazza meg. Hisz abban, hogy a buddhizmus és a Nyugat találkozása nagyon izgalmas és jelentős dolgokat tartogat számunkra, és hogy a nem-dualisztikus látás és cselekvés buddhista alapelve a nyugati szemlélettel ötvözve teljesen meg fogja változtatni az életmódunkat.
A buddhizmus nem egyféle – tanítása sokszínű. Amikor elér egy országba, ott mindig új formát ölt. Zsidó-keresztény kultúránk szemüvegén keresztül úgy tűnhet, hogy a Buddha egyetemes. Valójában a kínaiaknak kínai Buddhájuk van, a tibetieknek tibeti, és hasonlóképpen a tanítás is más és más. Thich Nhat Hanh meggyőződése, hogy a buddhizmus akkor marad hű a szelleméhez, ha igazodik, illeszkedik annak a társadalomnak a lelkületéhez és kultúrájához, amelyet szolgál.
Thich Nhat Hanh a Lâm Tê՛ Dhyana Iskola 42. generációjának tanítója. Erre a zen iskolára vezethető vissza a Tiep Hien Rend (Kölcsönös Létezés Buddhista Rendje – Buddhist Order of Interbeing), melyet Vietnamban a(z USA-val folytatott) háború alatt alapítottak. Az elkötelezett buddhizmus egyik formája, mely a mindennapi életben és a társadalomban is szeretne megnyilvánulni, nem csupán az elvonulási központokban.
A „tiep” vietnamiul azt jelenti, „kapcsolatban lenni”. Először is önmagunkkal, hisz a modern társadalomban legtöbbünknek nehézséget jelent kapcsolatban lenni saját magunkkal. Inkább más dolgokkal szeretünk kapcsolatban lenni, például a vallással, a sporttal, a politikával, egy könyvvel… A meditáció nem más, mint a saját magunkkal való kapcsolattartás, hogy tudatában legyünk annak, mi történik a testünkben, az érzéseinkben és az elménkben.
A „tiep” ugyanakkor a buddhákkal és bódhiszatttvákkal, azaz a megvilágosult emberekkel való kapcsolatot is jelenti. Bennük érzékelhetően, tapinthatóan jelen van a teljes megértés és együttérzés. Ily módon a saját magunkkal való kapcsolatnak folyománya, hogy a bölcsesség és együttérzés ezen forrásával is kapcsolatba kerülünk. A „tiep” második jelentése „folytatni” valamit. Ez arra utal, hogy a buddhák és bódhiszattvák által felébresztett megértést és együttérzést tovább kell vinni.
Amikor kapcsolatba kerülünk valódi lényünkkel, az ahhoz hasonlít, mint mikor olyan mélyen leásunk a talajban, hogy elérjük az ott rejlő friss vizet, és ettől megtelik a kút. Az igazi tudatunkkal való kapcsolatunk során a megértés és együttérzés forrása a felszínre tör.
A „hien” azt jelenti, hogy „jelen idő”. A jelenben kell lennünk, mivel csak az a valódi, csak a jelen pillanatban élhetünk. Azért gyakorolunk, hogy mi legyünk a béke, az együttérzés és az öröm, itt és most. A „hien” azt is jelenti még, hogy „megvalósítani”, vagyis a szeretet és megértés nem csak fogalmak, hanem valódiaknak kell lenniük mind az egyénben mind a társadalomban.
Nehéz olyan kifejezést találni, amelyik ugyanazt jelentést hordozza, mint a „tiep hien”. Az angol „interbeing” újonnan képzett szó, mára egyre jobban terjed. Magyarul a „kölcsönös létezés” fejezi ki talán leginkább a lényeget.